Lijiang óvárosa

Lijiang Kína délnyugati részén található Yunnan tartományban. A ’90-es évek végéig erről a festői kisvárosról mit sem tudtunk, azonban óvárosa 1997-ben felkerül az UNESCO Világörökségi Listájára, mint kulturális örökség. Lijiang város lakossága ugyanis a naxi nemzetiséghez tartozik, akik Kínán belül külön nyelvvel, külön írással és többezer éves történelemmel rendelkeznek.

Az egykor kereskedelmi központként is ismert város a mai napig megőrizte hiteles történelmi városképét, ezért válhatott a világörökség részévé. Építészete a még napjainkban is figyelemre méltó, hiszen a helyi mesteremberek még most, a 21. században is mindenféle tervrajz nélkül készítik a tradicionális kézműves épületeket, melyek az óváros legfőbb látnivalói. Az épületek falait kézzel festik, és általában madarak vagy virágok díszítik.

A város másik érdekessége az a kifejezetten leleményes ősi vízellátó rendszer, amely ma is működőképes. A város csatornahálózatát a Fekete Sárkány tó táplálja, mely a környező hegyek folyóiból nyeri vizét, és látja el Lijiangot ivóvízzel.

Mióta Lijiang világörökségi helyszínné vált, megnövekedett a turizmus. Évente többezer ember keresi fel ezt a piciny várost, aminek következtében a naxi népesség egy része elvándorolt, és szinte csak a turista létesítmények maradtak fenn. Ennek ellenére a város vezetése óriási erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy megóvja az óváros jellegét.