Kimonó – a japán nemzeti viselet

Japánra gondolva számtalan dolog eszünkbe juthat, de bizonyos, hogy ezek között előkelő helyen szerepel a kimonó. A kimonó, mely Japán nemzeti viseletének is tekinthető, a „kiru” és a „mono” szavak összetételével jött létre, és szó szerint azt jelenti: amit viselünk. Kezdetben ugyanis ezt a kifejezést használták általánosságban a ruhára, később korlátozódott le a mai értelemben ismert tartalomra.

A kimonó eredetét nehéz megnevezni, az azonban valószínűnek tűnik, hogy kínai hatásra kezdték el Japánban is viselni valamikor a 7. század környékén. Az első kimonó szerű darabok ugyanis a 600-as évekből valók. Előtte inkább a férfiak nadrágot és inget, míg a nők rövidebb kabátot és szoknyát viseltek. Az igazi áttörést azonban a Heian-kor jelentette a 8. századtól kezdve. Ekkor vált általánossá a nők esetében a kimonó, illetve ekkor jelent meg a köntösszerű viselet a férfiak körében is.

A kimonó kiterítve „T” betűt formáz, két oldala szimmetrikus, ujjai pedig lefelé bővülnek. A kimonó anyagának mértékegysége a tan (12 m x 37 cm), a legtöbb kimonó 1 tan hosszú. Kivételt képez ez alól a gésák kimonója, amely 2 tan hosszú. A kimonó viselésének szigorú szabálya van: minden esetben a bal oldalt hajtják a jobbra, fordítva kizárólag a halottak esetén, mert élő embernek szerencsétlenséget hoz. Megkülönböztetünk férfi és női, valamint esküvői kimonót. Ezek formájukban nem térnek el, díszítésükben és anyaghasználatukban azonban igen.