Krisztina Váradi
Hachikó – a hűség szobra
Hachikó története világszerte ismert. A legendás akita fajtájú kutya 1923. november 10-én született Odate városában. 1924-ben került imádott gazdájához, Hidesaburó Ueno professzorhoz, aki a Tokiói Egyetem mezőgazdasági tanszékén tanított. A professzor minden reggel vonattal ment az egyetemre: a Shibuya állomásról indult, és ide is érkezett vissza a nap végén.
Hachikó minden reggel elkísérte gazdáját, és délután is ott várta a peronon, hogy együtt mehessenek haza. A felhőtlen boldogság nem tartott sokáig, ugyanis 1925-ben Ueno professzor óra közben rosszul lett az egyetemen, és életét vesztette agyvérzés következtében. Hachikó hiába várta, a gazdája soha többé nem jött haza.
A hűséges barát azonban nem adta fel. Ezután még kilenc éven keresztül minden reggel és este kiment a Shibuya állomásra, ahol rendületlenül várta a gazdáját. Hachikó egy idő után a helyieknek is feltűnt, akik gondját viselték, és olyannyira megszerették, hogy 1934-ben bronzszobrot állítottak a tiszteletére a Shibuya állomás bejáratánál. A szoboravatáson maga Hachikó is részt vett.
Hachikó 1935-ben követte Ueno professzort, amikoris 12 éves korában rákban elhunyt. Testét preparálták, és a professzorról elnevezett parkban található Nemzeti Természettudományi Múzeumban állították ki, ahol a mai napig megtekinthető. Az eredeti szobrot a második világháború alatt elpusztították, de 1948-ban újra felállították, valamint szülővárosában, az Odate állomáson is kapott egy szobrot. A történet Hollywoodot is megihlette, és 2009-ben Hacsi, a leghűségesebb barát címmel filmet forgattak róla Richard Gere főszereplésével.
