Bosozoku

A bosozoku ma leginkább úgy ismeretes, mint a japán tuning stílus, amelyre leginkább a túlzás jellemző, és európai szemmel lehet, hogy egy kicsit sok. Azonban a bosozoku mögött több van, nem csupán annyit jelent, hogy felcicomázzák a motorjaikat, autóikat, ez sokkal inkább életstílus.

A bosozoku története az ötvenes évekig nyúlik vissza, amikor is az első világháború után a kamikaze pilótáknak gondot okozott az, hogy visszailleszkedjenek a hétköznapokba. Ezért olyan helyzeteket kerestek, amelyben kiélhetik az extrémitás iránti vágyukat, így motoros bandákba csapódtak és együtt motoroztak.

A gazdasági fellendülésnek köszönhetően egyre többen engedhették meg maguknak azt, hogy motort vásároljanak, így a motoros bandák tagsága is megduzzadt. Már nem csak kamikaze piloták választották extrém hobbiként a motorozást, hanem egyre fiatalabbak is: kamaszok és fiatal felnőttek. Ők elkezdték motorjaikat feldíszíteni. Elsősorban a túlzás volt jellemző rájuk: hatalmas kipufogócsövek, túlméretes szélvédők és ülések.

A túlzás pedig nem csupán a motorok megjelenésére, hanem a motorosok viselkedésére is jellemző volt. Gyakran erőszakosan léptek fel, száguldoztak, vagy pont ellenkezőleg: a túl lassú közlekedéssel akadályozták a forgalmat. A válasz nem maradt el: annak ellenére, hogy a kilencvenes években viselkedésük sokat finomodott, 2004-ben törvényben tiltották be a bandás motorozást Japánban. Az intézkedés hatására a közel 50.000 fős bosozoku társadalom alig 10.000 tagúra zsugorodott.