Arany Pavilon

A zen buddhizmus egyik leghíresebb szentélye a Kiotóban található Arany Pavilon, amely eredetileg Ashikaga Yoshimitsu sógun nyaralója volt. A Sógun azonban meghagyta, hogy halála után zen szentéllyé kell alakítani a villát. Ezzel az volt a célja, hogy biztosítsa, hogy a halála után az Arany Pavilon ne váljon klónviták áldozatává, hiszen a békés szerzetesek vigyáznak rá.

Az Arany Pavilon eredetileg a 15. században épült, azonban a ma látogatható épület csak alig 70 éves. Ennek az az oka, hogy az eredeti Arany Pavilon ötszáz éves történelme során több alkalommal leégett. Legutoljára 1950-ben gyújtotta fel egy elmebeteg szerzetes, aminek következtében porrá égett. Az épületet újjáépítették, így az Arany Pavilon tulajdonképpen csak mása az eredetinek.

Maga a Pavilon egyébként egy templomkomplexum főépülete. A Pavilon három szintje három különböző stílusban épült. A földszint a palotaépítészet stílusát idézi, és nincs rajta aranyborítás. Az első szint a szamuráj-lakások stílusában épült, míg a második emelet – ami sokkal díszesebb, mint a másik kettő - zen-stílusban. Az első és a második emeletet aranyfólia borítja, tetejét pedig egy aranyozott főnixmadár díszíti.

A Pavilon nem látogatható, csak kívülről tekinthető meg, azonban így is gyönyörű látványt nyújt a szentélyparkkal együtt, amely tipikus buddhista szentélypark, a japán kertészet remeke. A komplexumban több szentély van, melyeknél lehetőség van imagyertya gyújtására, és a harangok megkongatására is.