Krisztina Váradi
A thai nemzeti vallás – a buddhizmus
Ha Thaiföldre gondolunk, akkor szinte azonnal eszünkbe jutnak a hatalmas Buddha-szobrok és a szerzetesek világa is, nem véletlen, hiszen az ottani emberek 90%-a buddhista vallású, a legtöbben pedig a théraváda irányzatot követik. A thaiföldi buddhizmus története régre nyúlik vissza, nem csoda, hogy emiatt több különböző helyi népvallás is hatással volt rá, sőt a thai-kínai lakosság kínai vallásainak hatása is tetten érhető tanain. A théraváda Nemcsak Thaiföldön, de Kambodzsában, Laoszban és Burmában is ezt a buddhista irányzatot követik a legtöbben. A legrégebbi fennmaradt buddhista szövegeket veszi tanai alapjának, a páli kánont. A thai buddhizmus építészete
Amikor thaiföldi buddhista templomokat látogatunk meg, akkor jellemzően magas aranyozott sztúpákkal találkozhatunk. A sztúpát halomként fordíthatjuk, ami kezdetben egyszerű földhalom volt, amibe Buddha ereklyéit temették. Buddha halála után a testét elhamvasztották és nyolc sztúpába osztották szét – a legenda szerint. I.e. 3. században Asóka nyitatta fel ezeket, majd a hamvakat szétosztotta az akkoriban épített több ezernyi sztúpában. Buddha Gautama Sziddhártha néven is ismert, ókori bölcs volt, akinek tanításai, munkássága elsősorban Kelet-Indiához köthetők – megközelítőleg i. e. 6-4. század között élhetett. Nevének a jelentése: a megvilágosodott vagy felébredett, a vallásban úgy vélik, hogy rengeteg számú buddha létezett és fog is létezni, de mindközül Gautama Sziddhártha lesz a legmagasabb rendű. Buddha tanításaival az ókorban a középutat kereste a fényűzés, az érzéki örömök halmozása és az aszkézis, a mindenről való lemondás között. Tanai és életének történései egy ideig szájról szájra terjedtek, főként a szerzetesek által, de az apácáknak és a világi embereknek is szerepe volt ebben. Az első buddhista zsinaton kerültek leírásra tanai, ahol Ánanda – az egyik tanítványa – foglalta össze a tanítóbeszédeit, amit buddhista tudósok jegyeztek le. Buddha négy nemes igazsága Legfőbb tanításait ez a négy gondolat foglalja össze:
az emberi élet lényegében szenvedéssel teli;
e szenvedés oka az emberi önzés és vágyakozás;
van egy út, amellyel megszabadulhatunk az önzéstől és vágyakozástól;
a megszabaduláshoz a “nemes nyolcrétű ösvény” vezet: a helyes szemlélet, a helyes gondolkodás, a helyes beszéd, a helyes cselekvés, a helyes élet, a helyes törekvés, a helyes vizsgálódás és a helyes elmélyedés.
Bár Thaiföldön hozzá vannak szokva a sok turista jelenlétéhez a templomok közelében és szerzetesekkel való találkozáskor – például a Nagy Buddha-szobornál – illik eltakarni a vállat, illetve a térdet és tisztelettel a hangoskodást kerülve körbejárni a vallási látványosságokat.
